Műtéti tájékoztató
Minden gyógyszerbeadás, minden altatás, minden műtét jár némi kockázattal, Előfordulhatnak nem várt események, szövődmények, melyek sajnos a leggondosabb ellátás mellett is jelen vannak. Fontos, hogy még az úgynevezett „rutinműtétek” sem minden állat esetében egyforma előkészületeket, és utókezeléseket jelenthetnek. Az állat általános egészségi állapotától függően minden részletet érdemes előre megbeszélni kollégáinkkal.
Műtét előtt:
A műtétek előtt rendelőnkben lehetőség van egy általános betegvizsgálatra annak megállapítására, hogy jár-e az adott állat esetében valamilyen különös kockázattal az adott beavatkozás, illetve, hogy szükséges-e a műtét előtt valamilyen előkészítő kezelés, vagy további vizsgálat (vér, vizelet, rtg., ultrahang …).
Az előjegyzett (nem sürgősségi) műtéteket mindig éhgyomorra végezzük. Ez azt jelenti, hogy kutya-macska esetében 12 órával a műtét előtt nem ehet az állat, csak folyadékot fogyaszthat. A műtét előtti 1-2 órában már a nagyobb mennyiségű folyadék fogyasztása is kerülendő. Azért van szükség erre az óvintézkedésre, mert az altatószerek hánytathatnak, és egy bódult állat esetén ez félrenyeléses tüdőgyulladás kialakulásának veszélyével jár.
Ha az állat valamilyen korábbi műtétjénél komplikációk léptek fel, vagy valamilyen gyógyszerrel szemben tapasztaltak allergiás reakciót, feltétlenül műtét előtt jelezzék.
Műtét után:
A műtött állatokat éber, de még az altatószerektől enyhén bódult állapotban adjuk haza, ezért fontosak a következők:
• Amennyiben megoldható, a hazaszállítás autóval történjen.
• A műtéten átesett állatokat otthon felügyelni kell. Zárt; télen fűtött helyiséget kell biztosítani nekik a műtétet követő 24 órában
• A bódítást követően előfordulhat hányás, remegés.
• Műtét után az állatoknak elsősorban nyugalomra van szüksége. Mivel az altatás következményeként a testhőmérséklet szabályozása nem működik tökéletesen, fontos, hogy szobahőmérsékletű, nem hideg, nem huzatos helyen a földre helyezett, jó hőszigetelésű padozaton ébredezzenek tovább otthon.. Csupán a betonra, vagy járólapra helyezni nem szabad az állatokat, mert azok vezetéssel elvonják a hőt, mely kihűléshez, következményesen pedig az állat elvesztéséhez vezethet.
• Etetni, itatni csak akkor szabad, ha már teljesen magukhoz tértek.. Egyedeként változó az ébredési idő hossza, több órát is igénybe vehet kortól, általános állapottól függően
• Mivel az ébredés után sokszor nem megfelelő a mozgáskoordinációjuk a kutyáknak/cicáknak, esetleg támolyogva mászkálnak, ilyenkor fontos, hogy ne tudjanak valamilyen berendezési tárgyat magukra borítani, esetleg leesni valahonnan (pl. ágyról).
• A műtéti sebet védeni kell. Az állatok ösztönös viselkedése, hogy sebeiket nyalogatással „tisztogatják”, azonban ezt meg kell akadályozni, mert a közhiedelemmel ellentétben nyáluk nem gyógyít, sőt elfertőzi a sebet. Ez ellen általában műtéti védőgallérral vagy műtéti ruhával védekezünk. Arra is vigyázni kell, hogy a beteggel együtt tartott másik állat ne segíthessen be az “ápolásba”.
• Az állat rendszerint kap a rendelőben antibiotikumot, és fájdalomcsillapítót. A műtét napján további gyógyszerekre általában nincs szüksége. Ha a későbbiekben gyógyszeres kezelés szükséges, arról részletes tájékoztatást adunk.
• A műtétek utáni kontrollvizsgálatot az operáló állatorvossal megbeszélt időpontban szükséges elvégezni.
• A varratszedésre általában a műtét utáni 10-14. napon kerül sor.
• A műtétek után előfordulhatnak komplikációk. Ezek közül a leggyakoribbak a műtéti seb duzzanata, kipirultsága, esetleg váladékozása. Ez adódhat a seb nyalása, dörzsölése, vakarása miatt, de előfordulhat egyedi érzékenység a felhasznált varróanyagokkal szemben is. Ilyen esetben célszerű a műtétet végző orvossal a sebet kontrollálni és a további teendőket megbeszélni.
Dr. Koltai Krisztina
Miklósvet Állatkórház © 2017
Babéziózis- a kullancsok által terjesztett fertőzés
A babéziózis kutyák életveszélyes megbetegedése, amelynél a kutya vörösvérsejtjeit egysejtű élősködők támadják meg, majd elpusztítják azokat, hasonlóan az embernél fellépő maláriához. Az Európa szerte előforduló megbetegedés okozója leggyakrabban a Babesia canis, e mellett más Babesia fajok előfordulásával is számolnunk kell.
Terjesztőik a kutyakullancs (Dermacentor reticulatus) és a barna kullancs (Rhiphicephalus sanguineus) nevű élősködők. A babézia a kullancs rögzülése után nem azonnal fertőzi meg az állatot, ehhez 2-3 napra is szükség lehet. A fertőzés és az első tünetek megjelenése között általában 5-7 nap telik el, de ez akár 3 hétre is megnyúlhat.
A betegség tünetei a fertőzés súlyosságától és kutyája immunrendszerének állapotától függően eltérőek lehetnek.
A megbetegedés általában heveny módon zajlik, magas láz, étvágytalanság, bágyadtság és igen gyors kondíció- és súlyvesztés lép fel. További lefolyásban a fertőzöttség és a vörösvértestek szétesése vérszegénységet és sárgaságot vált ki, amit vörös vagy barna színű vizelet kísér és veseelégtelenséghez vezethet. A beteg kutyák kezelés nélkül néhány nap alatt elpusztulhatnak. Az életben maradottak között hetek alatt súlyos veseelégtelenség léphet fel. Az idült babesiosis hetekig-hónapokig tarthat, miközben az étvágytalan, vérfogyottá váló kutya lesoványodik, veséje károsodik.
Mivel ez a betegség életveszélyes, nagyon fontos, hogy a kutyát megvédjük a kullancscsípéstől és ezáltal a fertőzéstől. Ez annál is fontosabb, mivel Magyarországon az elmúlt években a közönséges kullancs és általa a babéziák egyre nagyobb tért hódítanak és egyre több kutyát betegítenek meg. Napjainkban az ország bármely pontján, ma már nem csak a kullancsok tavaszi és őszi aktivitásának az időszakában, hanem mind gyakrabban késő ősszel és télen is előfordulhat fertőződés.
Dr. Koltai Krisztina
Miklósvet Állatkórház © 2017-02-17
Rendeléseinken orvosaink szívesen segítenek a megelőzésben.
Fogkövesség
Fogkövesség
A fogkövesség a kor előrehaladtával egyre gyakrabban kialakuló probléma kutyáknál. Kistestű egyedekben és egyes fajtáknál, már fiatalabb korban is jelentkező elváltozás. A táplálék felvételét követően ételmaradék (lepedék) borítja a fogak felszínét. A lepedékképződés a fogkőképződés melegágya. Fogkő akkor keletkezik, ha a nyálban lévő ásványi sók kicsapódnak a foglepedékben. Sajnos, arra hajlamos egyedeknél, fajtáknál (yorkie, westi, uszkár) jó minőségű táppal történő táplálás mellett is óhatatlanul kialakul a folyamat és a kutyus rendszeres fogkő eltávolításra szorul.
A fogkövesség elhatalmasodása az esztétikai problémán (sárgásbarna elszíneződés, szájbűz) túl egészségügyi gondokat is okozhat, kezdetben ínygyulladás, ínysorvadás, majd a fogak meglazulása, szuvasodása, kihullása a következmény.
A fogak rendszeres ellenőrzése mellett az arra hajlamos egyedeknél, egyéb preventív készítményeket is ajánlunk pácienseinknek a fogkőképződés megelőzésére. A kialakult fogkövességet altatásban ultrahangos készülékkel távolítjuk el, az állapot súlyosságától függően egyéb kezelés előírása mellett.
Dr. Koltai Krisztina
Miklósvet Állatkórház © 2017
Oltások
Pár szó a kutyák oltásairól:
Mikorra a kiskutya 6 hetes lesz, kezd el csökkenni az a természetes védettség, amit a kutyakölykök születéskor anyjuktól kapnak. A kezdő oltások beadását általában ekkor kezdik el a kiskutyáknál. A teljes védettséget nyújtó oltási sor 6-7 db oltásból áll, ezt követően már csak emlékeztető oltások szükségesek évente a kutya élete végéig. Minden esetben az állatorvos által ajánlott oltási programot kövessük!
Az alábbi gyakori és/vagy súlyos betegségek megfelelő vakcinázással jó eséllyel megelőzhetők:
Szopornyica: A kutyák egyik rendkívül fertőző betegsége, hevenyen lezajló, néha elhúzódó lázas betegség, amely főleg a légutak és egyéb nyálkahártyák hurutos gyulladásában, és idegrendszeri, ritkábban bőrtünetekben jelentkezik. A betegség ellen az alapimmunizálás, majd az ismétlő oltások beadásával lehet védekezni. A kutyák orr- és szemváladékával terjed.
Fertőző májgyulladás: A fertőződés a kutyák közötti érintkezéssel, váladék útján, fertőzött vizelettel történik. Májkárosodást, szemkárosodást és légzési nehézségeket okoz, súlyos esetben végzetes lehet. Az oltás nyújtja a legjobb védelmet, amit szintén alapimmunizálással lehet elérni kedvencünknél, majd pedig az ismétlő oltásokkal tarthatjuk fenn.
Parvovírusos bélgyulladás: A kutyák egyik legveszélyesebb vírus okozta fertőző betegsége, mely fertőzött kutyák bélsarával terjed, a vírus pedig több hónapig is fertőzőképes maradhat a környezetben. Tünetei a magas láz, az elesettség, a hányás és a hasmenés. Alapimmunizálás és ismétlő oltások szükségesek a teljes védelemhez.
Leptospirosis: Ez a világszerte egyik leggyakoribb, embert is veszélyeztető baktériumos fertőzés a vesét és a májat támadja meg, amely végzetes szervelégtelenséghez vezethet. Bár inkább a trópusokon jellemző, hazánkban évente 30-40 humán esetet diagnosztizálnak. A fertőzött állatok a vizeletükkel ürítik a baktériumokat, tehát a fertőzés a szennyezett talajjal vagy az alommal való érintkezéssel is bekövetkezhet. A vadász– és a terelőkutyák, valamint a gazdaságokban élő állatok fokozottan veszélyeztetettek. Ugyanakkor a kirándulni járó kedvencek is ki vannak téve a fertőződés lehetőségének, hisz a pocsolyából felvehetik a baktériumokat. Tehát fontos minden kutyus oltása ez ellen a kórokozó ellen, hisz a humán fertőződés elkerülhető ezzel. Az évenkénti oltás mindenképpen szükséges az alapimmunizálás után.
Veszettség: A legismertebb vírusfertőzés az embert és szinte minden emlőst veszélyeztet. A kórokozó a fertőzött állatok (borz, róka, mosómedve és denevér) nyálával terjed harapás okozta seben, vagy a bőrön lévő sérülésen keresztül. A vírus a központi idegrendszert támadja meg, a betegség pedig gyógyíthatatlan. Magyarországon jogszabályi előírás, hogy minden kutya az első évben kétszer (15-16 hetesen, majd az első oltáshoz képest 6 hónapon belül), majd évente ismételve kötelező veszettség elleni oltást kapjon. Magyarországon a macskák veszettség oltása ugyan nem kötelező, viszont azt érdemes tudni, hogy humán veszettség esetek veszett macskáktól fordultak elő. Ezért –főleg a kijáró macskákat- célszerű lenne oltatni.
Kennelköhögés: Az emberi influenzához hasonlóan ez a rendkívül ragályos légzőszervi fertőzés is könnyen terjedhet egyik kutyáról a másikra. A megbetegedés első jeleként a kutyánál heves, száraz köhögés alakul ki. Az oltás kötelező, ha kutyánkkal rendszeresen járunk nagyobb kutyatársaságba, például kutyaiskolába, kutyafuttatóra, vagy ha kutyapanzióba adjuk. Az orrba adandó vakcinát a kutya egyik orrnyílásába kell cseppenteni, amely 12 hónapon át aktív immunitást alakít ki a kennel köhögés két fő kórokozója ellen.
Lyme kór: Kórokozóját a kutyákra, más állatokra és az emberekre a kullancsok viszik át szintén. Ezért a betegség miatt is hangsúlyozandó a kullancsok elleni hathatós védekezés spot-on, nyakörv vagy rágótabletta formájában. Nagyon sok kutya nem mutat klinikai tüneteket (ízületi gyulladás, bénulás), ám a betegségnek így is súlyos következményei lehetnek a négylábú egészségére nézve.
Dr. Koltai Krisztina
Miklósvet Állatkórház © 2017
Bőr, -és szívférgesség: szúnyogok által terjesztett betegségek
A betegséget okozó Dirofilaria repens fonalféreg faj jellemzően Dél-Ázsia és Európa mediterrán országaiban volt jelen, ezért főleg az ezekből a térségekből hazatérő kutyákat érintette a probléma. Az elmúlt 10 évben viszont Magyarországon is elterjedt, leginkább a vízpartok közelében élő kutyák vannak veszélyben. A szúnyogcsípést követően kb. 8-9 hónap alatt fejlődik ki a felnőtt féreg, amely akár 3-4 évet is élhet az állat szervezetében.
Laikus szemmel nehéz diagnosztizálni a bőrférgességet, a fertőzött kutya gyakran teljesen tünetmentes. A gazdi által is jól látható tünetek lehetnek a bőrön érezhető, fájdalommentes dudorok, amelyek felett gyakran ritka a bunda, és viszketnek is. Ha az állat tünetmentes, többnyire csak más betegségeket követő műtétek közben derül fény a már kifejlett, felnőtt férgekre.
Sajnos bőrféreggel a kutya (és macska) mellett az emberek is megfertőződhetnek, de mivel az ember nem végleges gazdája a féregnek, ezért a lárvák rendszerint elpusztulnak, így ritkán alakul ki kifejlett féreg.
Rutin vérvétellel kimutatható a bőrféreg jelenléte. A vérvételt érdemes kora tavasszal, vagy a szúnyogszezon végén minden évben elvégezni, hiszen így egyúttal a sokkal veszélyesebb szívférgesség is felfedezhető. Fontos megjegyezni, hogy a két féregfajta megkülönböztetése nem egyszerű. Ha a féreglárvák jelenléte kimutatható a vérből, az életveszélyes szívférgesség megállapítására külön, speciális vérvizsgálatra van szükség (azonban egy vérvétel természetesen elegendő).
Ezért fontos nagy hangsúlyt fektetni a megelőzésre!
A szúnyogszezon idején fokozottan ügyeljük kedvencünk megfelelő védelmére, különösen akkor, ha sok időt töltünk vízparton, vagy a Mediterrán országba megyünk nyaralni.
© Dr. Koltai Krisztina
Miklósvet Állatkórház © 2017-02-17
A szívférgességet egy fonálféregfaj (Dirofilaria immitis) okozza, melynek kifejlett példányai, a 12-30 cm hosszúságot is elérhetik. A legfontosabb természetes gazdájának a kutyát tartjuk, bár rajta kívül legalább 30 állatfajban is előfordul, valamint képes megfertőzni az embert is.
Általánosan elterjedt a Föld trópusi, szubtrópusi országaiban (Amerika, Afrika, Dél-Ázsia, Ausztrália). Dél-Európában is gyakori (elsősorban Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Görögország, Törökország), a középső, északi és keleti részeken importált esetek fordulnak elő. A klimatikus változásokkal összefüggő szúnyog-vektor terjedésével, illetve a kedvencállatok külföldre utaztatásának megszaporodásával a kórokozó olyan helyeken is megjelenik, ahol korábban nem írtak le megbetegedést. Hazánkban eddig csekély jelentőséggel bírt, de itthon is egyre több esetben diagnosztizálják, esetenként trópusi országot sosem látott egyedekben is. A kifejlett férgek mechanikus és toxikus kártétele, valamint a betegséggel összefüggő komplikációk könnyen kedvenceink életébe kerülhetnek.
A féreg újszülöttei, az úgynevezett mikrofiláriák, a fertőzött kutyák vérében keringenek, szabad szemmel nem láthatók, mivel hosszuk nem éri el a 0,3 mm-t. Ezeket különböző szúnyogfajok (pl. a dalos szúnyog, Culex pipiens) veszik fel a fertőzött gazdától történő vérszívás során. A mikrofilária a szúnyogban lárvává alakul, ami a szúnyog szájszervéből a következő vérszívás során kerül az új gazdába. Az új gazdában elvándorol a tüdőartériákba, és az ivarérett szívféreg a kutya tüdőartériájában és a szívben telepedik meg.
A fentiek alapján a fertőzéshez szükség van egyrészt a végleges gazdára, ami a leggyakrabban egy kutyaféle, másrészt egy köztigazdára, ami egy szúnyog (több mint 70 szúnyogfajról ismeretes, hogy terjesztheti a betegséget). A kórokozó terjedése szúnyog hiányában nem jöhet létre, mert benne alakul ki a fertőző alak és ő oltja be azt a következő gazdába. Ahhoz, hogy a szúnyogok által felvett mikrofiláriák fejlődni tudjanak, legalább 14 C° külső hőmérsékletre van szükség. Minél magasabb a környezeti hőmérséklet, annál gyorsabb zajlik le a szúnyogban a fejlődés. A globális felmelegedés hatására egyre hosszabbodik ez az optimális időszak, ezért megfelelő védekezésre kell a hangsúlyt fektetni.
A fertőzés –szúnyogcsípés- és az első tünetek megjelenése között általában 6-9 hónap telik el. A fertőzött kutyák többsége nem mutat klinikai tüneteket. A betegség általában krónikus lefolyású, heveny szívelégtelenség csak nagyszámú féreggel való fertőződés esetén alakulhat ki. A beteg állatok változatos tüneteket mutathatnak: fogyás, csökkent terhelhetőség, bágyadtság, kondícióromlás, köhögés, nehezített légzés, végtagödéma. Súlyos esetben vérszegénység, máj- és vese-elégtelenség következik be, rövid időn belül az állat halálát okozva.
A megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni, mivel a fertőződöttség gyorsan terjed a kutyapopulációban és a kezeletlen egyedek belehalnak a fertőzésbe.
© Dr. Koltai Krisztina
Miklósvet Állatkórház © 2017-02-17